Túlsó part

2012 február 12. | Szerző: Annamari |

16:04 2012.02.12.

Túlsó part

Annyiszor kívántam már a könnyeket. Könnyek tisztító, feloldó áradatát. Nem jött.

Annyiszor léllegeztem már mélyeket, és szorítottam vissza a rossz időben jött sírást. Pedig milyen jó lenne kisírni, megkönnyebbülni. 

Egyedül jöttem haza a kórházból, és már éreztem, jaj csak érjek be a házba, cak ne jöjjön senki erre! Sírtam óriási könnyekkel, zokogtam hangosan, járkáltam szobáról szobára, és hol fájt, hol dühös voltam, hol könyörögtem az életéért, hol azt kérdeztem, miért nem hagyják már békén?, miért kínozzák még?

Jó most egyedül. Még zenét is kapcsoltam magamnak. Fekszem az ágyon. Beszélni nincs kedvem, de a laptop itt van mellettem. Szemüveg is van. Kínálja magát. A telefont kihúztam. A mobilt kikapcsoltam. Nem akarok senkivel beszélni.  Nehéz. Még biztosan sokáig nehéz lesz. Még a gépek életben tartják. A szív tudja, tudja már a születésünk pillanatában, hogy mikor kell az utolsót dobbannia. Az orvosok nem engedték meg neki, hogy utolsót dobbanjon, felülírták a megváltozhatatlant. Utolsó mozdulatával keresztet vetett a mellkasán, és azt kérdezte suttogva- sokáig tart? Nem, nem tart sokáig, ne félj, mondtam. és gyorsan hívtam a sógornőmet a gyerekért. Nem akart elmenni, Apa mellett akart maradni. Még félig gyerek, de már félig felnőtt. Mindent tud és mindent ért, ami most történik. Tudja hogy segít az apjának, ha fogja a kezét. Érzi. Vajon milyen seb keletkezik most az Ő kicsi szívén?

Akkor, abban a pillanatban értettem meg, mennyire más ha hazavihetem a férjem.Otthon a saját ágyában, a saját kedves dolgai között, a szeretteivel. Nem az számít, hogy én mit érzek, csak az számít hogy Ő hogyan indul el az útra. A túlsó partra. Ahol még nem tudja mi vár rá. Amitől fél, ahova mégis vágyik. Megígértem neki, ha hétfőn kiveszik a csöveket hazaviszem. Erre most az intenzíven fekszik nekem, gépekkel tartják életben, miközben naponta elmondták az elmúlt 3 hétben, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezhet….

Nem tudom merre tovább……….

………egyáltalán van tovább???